Mint ambiciózus fiatal gyümölcstermesztési tanácsadó Ausztriai Burgenlandban dolgozott, amikor közel került a gyümölcs párlatok világához. Köztudott, hogy az osztrák és német lepárlási technológiák és ezzel együtt a párlatok készítése nagy hagyományokra tekint vissza. Nem igazán kedvelte a pálinkát, de az osztrák lepárlás végeredménye nagyon felkeltette az érdeklődését. Olyannyira, hogy elvégzett egy pálinkafőző-tanfolyamot és maga is nagy rabja lett már kint a párlatkészítésnek. 

Mindez a kilencvenes évek történései voltak. Aztán gondolt egy nagyot és egy régi barátjával azon kapták magukat, hogy a Velencei-tó mellett egy számukra eddig nem ismert földrajzi helyen indították el vállalkozásukat. Már akkor az volt a filozófiájuk, hogy csak minőségi termékkel szabad a piacon megjelenni, hiszen ekkor még itthon senki nem próbálkozott ezzel. A legszebb és legjobb gyümölcsöket vásárolták fel a termelőktől és gondos kezek és precíz technológiai előírásaik betartása meghozta a hőn áhított sikerüket. Olyan prémium termékek kerültek ki a főzde üstjeiből, amelyek híre hamar elhagyta az ország határait is. Sokat dolgozott és tett a pálinka fogyasztásának kulturális megalapozása, fejlesztése és meghonosítása érdekében.

 

 

A magyar pálinkafogyasztás kultúrája minél hidegebb és erősebb ízeket jelentette. A gyümölcs terméséből a gazdák nem a legszebb, hanem a piacra alkalmatlan gyümölcsből készítette /készíti/ a pálinkát. E hagyományok elhagyása és a megfelelő technológia meghonosítása hozta meg a várt eredményeket.

Még tíz évet sem voltak a piacon, amikor is Tibort az Év Főzőmesterévé választották az ausztriai Destillatán. 2009-et követően ezt az igen rangos elismerést a szakmától 2015-ben újra megkapta. Ha sport nyelven kellene értékelni az elismerést, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy kétszeres Európa Bajnokunk van pálinkafőzésből. Nem is maradhatott el az itthoni elismerés, amely a Magyar Ezüst Érdemkereszt formájában meg is érkezett Vértes Tiborhoz. De mint meséli, Őt az eredmények nem pihenésre ösztökélik, hanem az újabb és újabb ötleteinek megvalósítására.

 

Szabadidejében szívesen részt vesz olyan „falusi pálinka” fesztiválokon az ország bármely részén ahova hívják és bírálatára, szakmai elhívatottságára számítanak. Fontosnak tartja a pálinka főzésének és fogyasztásának kulturális megreformálását. Örömmel látja az egyre nagyobb odafigyeléssel és minőségre való törekvéssel készülő párlatok elterjedését . A versenytársakat tiszteli, de a trükkös , fogyasztók megtévesztésével piacot nyerő konkurenciától elhatárolódik.

 

Beszélgetésünk végén kiemeli, hogy: „Mint minden szakmához szükséges a szakma szeretete és alázata, így az ízes pálinka főzésének is ez az alapja. Ezt tartotta eddig is a legfontosabbnak és ezen az úton kívánnak tovább haladni, Agárdon az Agárdi Pálinkafőzdében.”

 

 

Kutai Tibor MNVH Fejér Megyei Területi Felelős