A Bella István emlékév záró rendezvényére és a szülőházon elhelyezett dombormű avatására került sor pénteken Sárkeresztúron. A 2015-ben kezdődött emlékévet a Kossuth díjas, Fehérvárhoz ezer szállal kötődő költő születésének 75 éves jubileumára rendezték meg versmondó versennyel, előadóesttel, megzenésített versekkel, koszorúzásokkal, misével, rendhagyó irodalom órával és emléküléssel. Bella István életművét a Fejér Megyei Közgyűlés (posztumusz) Fejér Megye Díszpolgári kitüntető címmel ismerte el az idei, Bicskén rendezett Megyenap-i ünnepségén.

 

Az elmúlt egy évben számos alkalommal emlékeztek Bella Istvánra, a XX. század második felének egyik legjelentősebb magyar költőjére, aki ezer szállal kötődött Székesfehérvárhoz. Középiskolás éveit a József Attila Gimnáziumban töltötte, 1989-től a székesfehérvári Városi Televízió főszerkesztője volt, majd tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének is. Bella István gyermekkorának színtere, élményeinek első forrásvidéke a Fejér megyei Sárkeresztúr, ahol édesapja tanító volt. A sárkeresztúri házban emlékszobát rendeztek be, pénteken pedig emléktáblát avattak a költő tiszteletére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata és Sárkeresztúr Község Önkormányzat összefogásával.

Az eseményen Székesfehérvár nevében Deák Lajosné önkormányzati képviselő vett részt, aki elmondta, a város megbecsüli Kossuth díjas költőit, íróit. A Bella István emlékév zárásaként helyezték el a domborművet a szülőház falán, a megvalósítást Székesfehérvár Önkormányzata is támogatta. Csutiné Turi Ibolya, Sárkeresztúr polgármestere az ünnepségen a helybeliek háláját közvetítette és köszönetet mondott minden támogatásért. "A domborművel az erőfeszítéseknek most kézzelfogható bizonyítéka van, fontos a tárgyiasult forma, hiszen a gyermekkor helyszínét megpróbáltuk méltóvá tenni Bella István emlékéhez és széppé varázsolni az emlékházat." - mondta el Sárkeresztúr polgármestere.

Az avatáson Bakonyi István irodalomtörténész felidézte, hogy Bella István szülőházából indult az emlékév programjainak sorozata tavaly augusztusban, szeptemberben a Hetek költőcsoport tagjai közül Ágh Istvánt, Buda Ferencet és Serfőző Simont látták vendégül, filmvetítést tartottak a Bella István Művelődési Házban, áprilisban pedig Székesfehérváron rendeztek emlékülést ahol kiváló irodalmárok előadásai hangzottak el. "Most elérkeztünk a halálának 10. évfordulójához és megállapíthatjuk, hogy az az életmű, amit létrehozott, így kerek és egész. Meggyőződésem, hogy a XX. század második felének egyik legjelentősebb költői életműve jött létre az ő tollából." - fogalmazott Bakonyi István. Beszédét követően Bobory Zoltán szavalta el Bella István "Szép és igaz a falunk neve.." kezdetű versét.

"Az emlékezés, ha valódi, olyan mint az imádság. Megszólítjuk azt, akire emlékezünk, kapcsolatot keresünk vele, olyan mélységekbe ereszkedünk, ahol a találkozás lehetősége megvalósul. Mert aki elment, mégsem ment el. Aki elmegy, lényének sűrítményét, szellemének esszenciáját itt hagyja nekünk. És végül is mi más az ember lényege, mint ez a szellemi sűrítmény? Ha így gondoljuk el, arra juthatunk, hogy nincs is halál. Ami az embert emberré teszi, azt a halál nem képes elragadni." - mondta az ünnepségen Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.

Szentmártoni János Bella István domborműve előtt állva a költő Sárkeresztúri ének című versének részletét idézte fel: "Szanaszét széledt ujjaimmal elveszett koponyám most elveszejtett arcom elé emelem, – Hadd nézzék egymást! Egyiket a másik.." A dombormű, Kontur András szobrászművész alkotása mintha erre a versrészletre rímelne.