Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
Végső búcsú Gyimesi Károlytól, Fejér megye és Sárosd díszpolgárától
2012.05.15. 16:11
Nyolcvannyolcadik életévében elhunyt Gyimesi Károly, Fejér megye és Sárosd díszpolgára. A nagyrabecsült helytörténésztől 2012. május 23-án, szerdán 14 órakor vettek végső búcsút a sárosdi temetőben.
Gyimesi Károly 1924-ben, Abán született vajdasági középbirtokos szülők gyerekeként. A család a trianoni békekötés után telepedett le Fejér megyei településen. Középiskolai tanulmányait Gödöllőn, Szarvason és Székesfehérváron végezte, majd a Műegyetem Mezőgazdasági fakultására iratkozott be, ahonnan 1944-ben kizárták, mert nem értett egyet a hungarista és náci erőszakszervezetek intézkedéseivel. A II. világháborúban hadifogságba esett Németországba, ahonnan 1945 végén tért haza. Annak ellenére, hogy hazatérésétől számítva nyugdíjazásáig mellőzték és klerikális személynek kiáltották ki, emelt fővel viselte a személye ellen irányuló támadásokat és megpróbáltatásokat. Dolgozott segédmunkásként, de volt kubikus és gátőr is. Világi elnöke volt a sárosdi egyházközségnek, tagja a helyi önkormányzati testületnek, 1990-1994 között pedig a Fejér Megyei Közgyűlés tagjaként, egyben korelnökeként tevékenykedett. Az 1960-as évektől folyamatosan segítette a kulturális örökségvédelmet. Falujában, Sárosdon és környékén számtalan régészeti lelet felkutatása fűződik a nevéhez. A Mezőföld vízfolyásainak kiváló ismerőjeként került kapcsolatba a megyei múzeum szakembereivel, akik bejelentései nyomán több sikeres feltárást vezettek Sárosdon, Seregélyesen, Hantoson. Jelentős szerepe volt abban, hogy a Hantos központtal szerveződött egykori hun kapitányság leletei, nyomai térképre kerülhettek. Hasonló érzékenységgel figyelt a környékbeli nép életének, munkájának régies vonásaira, eszközeire, szavaira, történeteire. A megyei múzeum régészei, történészei és néprajzosai munkáját gyakran segítette. A történeti és néprajzi pályázatokon rendszeresen részt vett értékes helytörténeti tanulmányaival. Sárosd múltjára vonatkozó írásait 2005-ben kötetbe rendezte. Fölkarolta, megismertette a közvéleménnyel Sallay László sárosdi kiváló kovácsmestert, így lett a kovács messze földön híres a patkolt tojásokról.
Gyimesi Károly 1924-ben, Abán született vajdasági középbirtokos szülők gyerekeként. A család a trianoni békekötés után telepedett le Fejér megyei településen. Középiskolai tanulmányait Gödöllőn, Szarvason és Székesfehérváron végezte, majd a Műegyetem Mezőgazdasági fakultására iratkozott be, ahonnan 1944-ben kizárták, mert nem értett egyet a hungarista és náci erőszakszervezetek intézkedéseivel. A II. világháborúban hadifogságba esett Németországba, ahonnan 1945 végén tért haza. Annak ellenére, hogy hazatérésétől számítva nyugdíjazásáig mellőzték és klerikális személynek kiáltották ki, emelt fővel viselte a személye ellen irányuló támadásokat és megpróbáltatásokat. Dolgozott segédmunkásként, de volt kubikus és gátőr is. Világi elnöke volt a sárosdi egyházközségnek, tagja a helyi önkormányzati testületnek, 1990-1994 között pedig a Fejér Megyei Közgyűlés tagjaként, egyben korelnökeként tevékenykedett. Az 1960-as évektől folyamatosan segítette a kulturális örökségvédelmet. Falujában, Sárosdon és környékén számtalan régészeti lelet felkutatása fűződik a nevéhez. A Mezőföld vízfolyásainak kiváló ismerőjeként került kapcsolatba a megyei múzeum szakembereivel, akik bejelentései nyomán több sikeres feltárást vezettek Sárosdon, Seregélyesen, Hantoson. Jelentős szerepe volt abban, hogy a Hantos központtal szerveződött egykori hun kapitányság leletei, nyomai térképre kerülhettek. Hasonló érzékenységgel figyelt a környékbeli nép életének, munkájának régies vonásaira, eszközeire, szavaira, történeteire. A megyei múzeum régészei, történészei és néprajzosai munkáját gyakran segítette. A történeti és néprajzi pályázatokon rendszeresen részt vett értékes helytörténeti tanulmányaival. Sárosd múltjára vonatkozó írásait 2005-ben kötetbe rendezte. Fölkarolta, megismertette a közvéleménnyel Sallay László sárosdi kiváló kovácsmestert, így lett a kovács messze földön híres a patkolt tojásokról.
Érdemei elismeréseként 1993-ban lett Sárosd Díszpolgára, 1994-ben a Fejér Megyei Közgyűlés adományozott Fejér megye díszpolgári kitüntető címet Gyimesi Károlynak, 2009-ben pedig a Fejér Megyei Önkormányzat Marosi Arnold Díjával tűntették ki.
Fejér Megye Önkormányzata Gyimesi Károlyt saját halottjának tekinti. Búcsúztatásának időpontjáról és helyszínéről később adnak tájékoztatást.